Testületi ülés ‘ 2014.12.15.

A decemberi rendes önkormányzati Testületi ülés vezetője Gergely László elnök volt. Az összehívón szereplő 10 napirendi pont mellé még két napirend került egyrészt a beterjesztő, másrészt a képviselők javaslata alapján, így a teljes létszámban megjelenő testületi tagok 12 napirend tárgyalásához láthattak hozzá hétfőn reggel 08 órától.

Az első napirendben szereplő költségvetés módosítás több változást is tartalmaz. Elsősorban ~4,5millió lejt vesz be a tanács a város költségvetésébe a tanintézmények számára, amiből kb. 4,2millió lej az az összeg, amit egy nemrég hozott kormányrendelet értelmében az 5 évre felosztott, államtól peres úton visszanyert (pár évvel ezelőtt “megvágott” fizetésekből) összegből idénre előrehozott kifizetés jelent. 137ezer lejt utal ugyanakkor vissza a város a szociális fejezetről, amelyet a hátrányos helyzetűekkel kapcsolatban kellett volna elkölteni, de a t9rvények változásának okán megmarad (pl. gondozók fizetése esetében csökkent a város hozzájárulásának mértéke, marad meg pénz…). Végül a kórház számára kellett fizetési plafont jóváhagyni.
Felmerült a kórház esetében, hogy a cégek felé a tartozások miatti perköltségek kezdtek nagyok lenni, tenni kellene ez ellen, hiszen olyan is előfordult, ahol az meghaladta a tartozás összegét.
Az ellenzéki – EMNP és MPP – képviselők ezúttal sem támogatták a költségvetés elfogadását. Irritálja őket, ha több millió lejre rugó pénzek érkeznek a városba? Tudom, nem ez az első ilyen eset velük kapcsolatban, de még most sem értem a viszonyulásukat ...

A második pontban a Szászok Tábora zónájában egy út területének, 3684m2 leadása kapcsán annak a város vagyonába való bevételéről esett szó. Az illető terület az adott rendezési tervben már az említett feltételekkel szerepelt, viszont a leadás megtörténte után ennek elfogadását a tanácsnak szentesítenie kell ahhoz, hogy azt a Hivatal telekkönyveztetni tudja a város nevére.

A harmadik napirendben szereplő határozat a Szejke város tulajdonában szereplő területe helyzetének rendezése szerepelt. Sajnos pontos felmérés nem történt anno, amikor köztulajdonba lett véve az a terület, ezért az elmúlt hónapokban megtörtént a felmérés, ami alapján az eredetileg ~6ha-ra becsült területből ~14ha lett, két részre osztva (a gát zónája és a többi rész) – így lényegében a közterület mértékének aktualizálása történhetett meg.

A negyedik határozat a Farcádi utca leltári értékének aktualizálása szerepelt: az eredetileg 20ezer lejes értéken szereplő utca értéke a felújítás nyomán 849ezer lejre módosult.

A következő két határozatban két zonális rendezési tervet fogadott el a Testület.
Az első a Szászok Tábora zónájában terület felosztása nyomán kialakuló parcellák és utca elhelyezése kapott engedélyt a következő feltételekkel: beépíthetőség max. 40%, épületek mérete földszint + 2 emelet, közművek meghosszabbítása a Napsugár utcából. A kialakítandó utca/zsákutca 6m széles, amiből 4m az út és 1-1 m járda, és amelynek területe (1182m2 – ~21%) leadásra kerül a város számára. Két érdekes információra is fény derült egyúttal: egyrészt az egyik képviselő jelezte, az adott területen már fel van építve pirosban egy ház (a főépítész válaszát nem kell találgatni: nem tud róla). Másrészt egy újabb csontváz esett ki a szekrényből: erre a területre már jóvá van hagyva egy rendezési terv (PUD), amelyet Szász Jenő írt alá 2008-ban a szakemberek szerint is egyértelműen törvénytelenül. Törvénytelenül, hiszen az általános rendezési tervben (PUG) az adott területen a város elkerülő útja szerepel – ennek a tervezett útnak a közepére adott házépítésekre engedélyt híres-neves volt polgármesterünk …
A második rendezési terv egy ~6700m2-es terület felosztását engedélyezi 7 parcellára egy 2 irányú utca kialakításával (2x3m út, 1-1m járda). A terület felett magasfeszültség vezeték van, építkezés csupán annak elköltöztetése után lesz engedélyezve. A rendezési terv érdekessége, hogy az utca területét az ajánlás ellenére nem adják le a városnak, magánterület marad (ez annyit fog jelenteni várhatóan, hogy nem fog a város költeni a későbbiekben infrastruktúrára az adott utcában, nem lesz hótalanítás sem, de még a szemetes autó sem fog bemenni az utcába).

A hetedik tervezet az iskolai ösztöndíjak mértékét határozta meg. Ezek az ösztöndíjak kalendarisztikus évre szólnak, összesen 96ezer lej keretet jelentenek, iskolánként a tanulók számának arányába elosztva. Az eddigiekkel ellentétben (az ösztöndíj típusok arányát is meghatározta a Tanács – szociális, tanulmányi stb.) jövőtől az iskolák dönthetik el, hogy melyik típusú ösztöndíjból hányat osztanak ki az adott keretet felhasználva – ennek oka, hogy amíg például egy elit elméleti líceumra a tanulmányi ösztöndíjakra való igény a valószínűbb, addig egy szakiskolában lehetséges, hogy szociális ösztöndíjakra lesz igény inkább. Az iskolákban ezt a döntést az iskolai vezetőtanácsok hozzák majd meg az elkövetkező időszakban.
Sajnos több tanintézményben gyakorlattá vált, hogy a vezetőtanácsaik azon tagjait, akiket a Testület delegált oda, nem hívják el – vagy rendkívül ritkán – a vezetőtanácsi üléseikre. Jómagam is több tanintézmény vezetőtanácsának tagja vagyok, lényegében ugyanezt tapasztalom. Ezért jelentettem ki a Testületi ülésen, hogy amennyiben az ilyen jellegű döntések meghozatalánál nem kapok meghívást az illető ülésre – amely ülések megtartása és arra való meghívás törvény szerint az iskolák kötelessége – többé nem fogom támogatni ezt a jellegű iskolai “autonómiát”.

A nyolcadik napirendben ugyancsak tanügyiekkel kapcsolatos kérdés merült fel: az un. ingapénzek elfogadása.

A kilencedik tervezet az egyik legérdekesebb és legfontosabb határozat lett volna – amennyiben a Testület ezt elfogadja. A Babes-Bolyai Egyetem udvarhelyi kihelyezett, tanítóképző tagozata új oktatási/működési felületet igényelt a várostól, miután aktuális helyéről, a Református Kollégium épületében a tulajdonos egyház, illetve abban működő középiskola vezetősége évek óta, és egyre határozottabban eltanácsolja. Többször is felmerült, hogy amennyiben nem tud a város felületet biztosítani, az Egyetem megszünteti itteni tevékenységét. Ezt a problémát oldotta volna meg ez a határozat, amelyben a volt UCECOM épületének egy részét (4 tanterem, 3 adminisztratív felület, wc, stb.) 10 évre használatba adta volna az említett Egyetemnek. Természetesen felújításra is szükség lesz, ezért az egyezség szerint fele-fele arányban járul hozzá ennek költségeihez a város és az Egyetem.
A Testület ezt nem fogadta el. Pontosabban az EMNP és MPP inkább színpadi tevékenységre, mint városvezetéssel járó felelősségre és komolyságra termett képviselői úgy gondolták, szemben az RMDSZ képviselőivel, hogy teljesen másodlagos, Székelyudvarhelyen van vagy nincs egyetemi oktatás, tanítóképzés. 2/3-os döntés szükségeltetett, megtehették, hogy jól szórakozva különböző szólamok mentén megakasszák a városunk fejlődését. Szerencsére ritkán tehetik ezt meg, egyre kevesebb felhatalmazást kapnak városunk lakóitól – azonban ez most akkor sem vigasztal. Kíváncsi vagyok, meddig mennek el, mikor szégyellik meg ezt a szászjenő-érát idéző performanszt (minden tervezetnél kijelentik lényegében, hogy nem érdekli őket a város, az azzal kapcsolatos semmiféle határozat, amíg egy olyan kollégánk le nem mond, aki ellen semmiféle törvényszegést fel nem valójában tudnak hozni) és valami jó magyarázat mögé bújva mentik, amit lehet, amíg lehet: hozzájárulnak a tanítóképzés itt maradásához.
Egyet minden esetre megígérhetek: az RMDSZ képviselői a városért dolgoznak és ezt is fogják tenni, megpróbálván mindent, hogy a város élete, annak lakói ne érezzék meg a kerékkötők, a város állandó ellenzékének aknamunkáját.

A tízes napirendben az időközben megüresedett 13 csereháti ifjúsági lakás talált új gazdára az elmúlt hetekben megszületett új prioritási lista alapján.

A tizenegyedik határozat az elmúlt időszakban tevékenykedő, illegális építkezéseket vizsgáló bizottság javaslata volt, amelynek jómagam is tagja vagyok. Összesen 22 építmény kerülne lebontásra, javarészt illegálisan felépített garázsok és födémek – de szerepel olyan ház is, amely a Termés utcában épült illegálisan (közterületen, engedély nélkül). Sajnos nem minden képviselő támogatta ezt a határozatot sem … bár az örökös ellenzék képviselőinek egy része ezt már elfogadhatónak találta, meg is szavazta (hogy is van akkor, a tanítóképző főiskola nem annyira fontos a városunknak, mint néhány garázs lebontása?)

Az utolsó napirend a “különfélék”. Felmerült a helyi rendőreink hatásköre bővítésének igénye, illetve a Bethlen utcában Mátyus-házként elhíresült épített örökség rombolás (a tulajdonos megígérte, megtartja az épület frontját, majd állítólag egyes szakembereknek azt ígérte, visszaépíti új falként de hasonlóra, végezetül egy teljesen más épület épül azon a helyen).
Ez utóbbi ügy kapcsán vált egyértelművé az egyik jelen lévő urbanisztikai szakember hozzászólásából: az épített örökség megőrzése másodrendű számukra – a prioritás a beruházó pénzének megfelelő elképzelés megvalósítása … felháborító, nem? Ezek az emberek állítólag a városért kellene dolgozzanak elsősorban …
Felmerült továbbá, hogy a városközpontban számos olyan épület van (köztük több a város tulajdonában), amelyek lakói nem tartják rendben környezetüket, nem a történelmi városközponthoz illően élnek, viselkednek. Ugyanakkor a zöldségpiac háta mögött kialakított parkolóhoz vezető utcácska elején található “behajtani tilos” tábla elhelyezése sem megfelelő …

A következő ülés vezetőjének engem javasoltak.