Testületi ülés ‘ 2016.04.28.

Az áprilisi rendes testületi ülést Koncz Melinda vezette.

Az ülés első felében a polgármester két napirendet fejtett ki bővebben: a legelők bérbeadásáról szóló határozattal szemben a prefektus – lényegében formai – kifogásokat fogalmazott meg, a városfejlesztési stratégiával kapcsolatban ugyanakkor, bár nem volt teljesen megelégedve a kivitelező cég munkájával, a májusban esedékes pályázati határidők miatt elfogadását mielőbb indokoltnak tartotta.

Az ülés érdemi része a beterjesztett 19 napirendi pont + a “különfélék” elfogadásával vette kezdetét.

Az első határozat a város költségvetésének módosítását tartalmazta: érkezett pénz az újonnan építendő szociális lakásokra, illetve a színház és a táncműhely is nyert pályázatokat, előbbi 33 ezer lej, utóbbi 22 ezer lej értékben. Ezek az összegek bekerültek a költségvetésbe a megfelelő fejezetekhez (beruházás, intézmények).

A második határozat a 2015-ös évre vonatkozó költségvetési zárszámadást tartalmazta.

A harmadik határozat egy speciális, egyházaknak szóló pályázati kiírás részleteit tartalmazta – a megfelelő keretösszeg már év elején elkülönítésre került a költségvetésben.

A negyedik határozat az Eszterlánc napközi leltári értékének aktualizálását tartalmazta. A 2010-ben megkezdett felújítási munkálatok befejezése kapcsán a leltári érték 288 ezer lejjel lett nagyobb.

Az ötödik határozat lényegében a 102/2014-es határozat frissítése (formailag annak visszavonása és egy azzal kis részletben eltérő új határozat meghozatala): a történelmi városközpontban az Electrica a föld alá helyezi kábeleit, ehhez szabad használati jogot kér a nyomvonalon, illetve a “firidák” elhelyezésére. Az eredeti határozatban nem a megfelelő cége volt feltüntetve az Electrica-nak, ez került most javításra.

A hatodik határozat egy rendezési tervet (PUZ) tartalmaz. Az ügy pikantériája – a főépítész szavai alapján -, hogy mindenféle engedély nélkül, egy felmérés alapján, a terület már fel van osztva egy ideje (“városunkban megszokott módon”), ezt ezúttal “szinte” csak törvényesítjük. De legyünk optimisták, legalább volt igényük törvényesedni. A rendezési terv előírásai alapján a Termés utcában levő földterület tulajdonosinak területet kell majd leadniuk az utcához, maga a PUZ csak ennek megtétele után válik érvényessé.

A hetedik határozat is egy rendezési terv a Rét utcában az un. Matrica gyár mögötti területen. Itt is lesz leadandó terület, viszont a tulajdonosok ide nem lakóépületeket, hanem egy “beton stációt” szeretnének itt létesíteni. Sajnos a környező utcák nem a tervezett igénybevételhez épültek, ezért a rendezési terv kitér azok feljavítására is.

A nyolcadik határozat a Szászok Tábora zónában egy utca elnevezését szentesíti – a lakók kérésére Szivárvány utca néven.

A kilencedik határozatterv székelyudvarhely integrált városfejlesztési stratégiáját tartalmazta. A Polgármesteri Hivatal 2014. szeptemberében kötött szerződést a kivitelezővel, egy székelyudvarhelyi céggel, a dokumentum elkészítése érdekében. Az illető cég számos egyeztetést, munkamegbeszélést tartott érintettekkel, felméréseket készíttetett és egyéb adatokat gyűjtött az elmúlt időszakban – bár az így elkészült anyag megfelelő időben ki lett függesztve a Hivatal táblájára, illetve online is elérhetővé lett téve, a Testület tagjainak véleménye szerint kívánatos lenne még további pár hét egy kielégítő közvita lefolytatása érdekében – különös tekintettel egyes hiányosságokra, amelyet többek kifogásoltak. Így a végző döntés szerint a tervezet elfogadása egy következő időpontra halasztódott – egy nem túl távoli időpontra, hiszen májusban pályázatokat kellene majd leadni, amelyek elő vannak készítve és feltételük egy ilyen Stratégia megléte …

A tizedik és tizenegyedik határozat a Cekend bejáratoknál található, megüresedett szociális tömbházlakások kiadásának feltételeit taglalja: az első a kritériumokat, a második az ítélkező bizottság felállítását (7 tagú bizottság, benne a Testület részéről Biró Edit, Gálfi Árpád és Sinka Arnold). Ezekre a típusú lakásokra külön igényléseket lehet leadni, majd a kritérium alapján kialakult sorrend alapján megkapni.

A tizenkettedik és tizenharmadik határozat is két hasonló témában rendelkezik – az önkormányzat pénzügyi hozzájárulása a megyei ifjúságvédelmi tevékenységekhez, vagy az öregotthonokban elhelyezett személyek utáni költségekhez (az idősebbek esetében a tavalyi 193 lejjel szemben idén 196 lej lett a hozzájárulás összege / személy / hónap, a fiatalok esetében 141 lej / személy / hónap).

A tizennegyedik határozat azon személyek (óvodások) beazonosításának módozatait fogadja el, akik segélyre jogosultak. A támogatást a kormánytól érkezik közvetlenül a hátrányos helyzetűek számára – amennyiben az óvodás korú gyerek eljár az óvodába.

A tizenötödik napirendben a közhasznú munkát végző személyek tevékenységi tervének elfogadása szerepelt. Ezeket a tevékenységeket a törvény szabályozza, ugyanakkor a segélyt állami pénzből kapják, nem a város költségvetését terhelik: a támogatás például egy egyedül élő személy esetében minimálisan 142 lej jövedelmet határoz meg (ha egyetlen lej jövedelme sincs, ezt az összeget kapja az államtól szociális segélyként – amennyiben van pl. 30 lej jövedelme, csak 112 lejt kap akkor az államtól). Jelenleg kb. 220 ilyen személy van, ebből kb. 200 munkaköteles.

A tizenhatodik napirendben jogos örökösök/tulajdonosok kaptak vissza ismét visszaigényelt területeket/ingatlanokat. Ezek olyan területek, amelyeket a kommunisták államosítottak az 58/1974-es törvény alapján, és amelyeket a 18/1991-es törvény alapján vissza lehet igényelni és kapni.

A tizenhetes napirendben az elmúlt időszakban már meghozott határozatra kellett visszatérni a prefektúra észrevételei miatt – a legelők bérbeadásáról van szó, amelyet 7 évre lehet bérbe venni ezúttal (a múltkori határozatban 5 volt), illetve koncesszió kifejezés helyett a bérbeadást kell használni, az elbíráló bizottság megnevezés helyett pedig licitáló bizottság megnevezést kell használni. Minden egyéb maradhatott változatlanul.

A tizennyolcas és tizenkilences határozatok a város erdeiből származó, kitermelésre kijelölt faanyag eladását szabályozzák. Az elmúlt időszakban már volt ilyen határozat is, azonban a központi szabályozások miatt sajnos gyakorlatilag életbe léptethetőség lehetősége nélkül a túl magas árak miatt a lábon álló fa esetében. Most újra született egy országos szabályozás, ezúttal megyékre lebontva – a mi megyénkre vonatkozóan az ár kisebb lett, ezt kellett a Testület jóvá hagyja átlagárként, majd ez alapján indulási, eladási árakként.

A “különfélék” között többen is felszólaltak. Orbán Balázs az urbanisztikai szakbizottság ülésének összehívását sürgette a központba tervezett lámpatestek ügyében (szakbizottsági elnökként jeleztem, az ülést érdemben akkor tudom összehívni, amikor a főépítész vállalja, hogy anyaggal tud megjelenni az ülésen – erre eddig még csak nemleges választ kaptam). Ugyanő sürgette a helyi rendőreink ruházatának két nyelven való feliratozását, illetve szót kért az ülésen megjelent UKKSZ tagoknak álláspontjuk kifejtésére az adók-illetékek kapcsán (rövid egyeztetés során megegyezés született a következő hétre egy gazdasági szakbizottsági ülésre külön e témában). Biró Edit az éjszakánként a közeli bárból a Kőkereszt téren hallható csendzavarást tette szóvá (kérésem: legyen ez is témája a találkozónak a vállalkozókkal), illetve kérte a Küküllő meder központi zónájának rendbetételét, tisztítását. Benedek Csaba beszámolt arról, hogy a sportiskola, illetve a Babes-Bolyai főiskola is leköltözött a volt UCECOM épületébe (többen felháborodtak – a tanácsosoknak erről miért nem szólt senki?). Részemről a Bethlen negyedi park fölötti kábelek leszerelését szorgalmaztam, a városközponti kutyafalkák mielőbbi felszámolását, illetve a lakónegyedekben történő nagyobb beruházások esetében a lakószövetségek megkeresését (javában tart a Kisköved utcai tér újratervezése, a szoros közelségben lakó kb. ötezer emberből egyet sem kérdeztek meg ezzel kapcsolatban, sem tanácsosokat, sem lakószövetségi képviselőket).

A testület döntése alapján a következő ülést Kolumbán Imola fogja vezetni.