Velünk, vagy a medvével?

… avagy gondolatok 5 percben …

Gyerekként imádtam a meséket… igaz, akkor azokat még meséskönyvből, hiteles forrásból faltuk, majd emésztettük sokszor napokig.

Aztán felnőttünk. És bár a gyerekkori meséket máig kedvelem, az életemet időnként “felnőtt mesék” töltik ki, amelyeket sokkal kevésbé élvezek, hiszen orrba-szájba próbálják nyomni belém/belénk, amit aztán nem hetekig, hanem sokszor évekig tudok csak kigyomlálni magamból. És szinte sosem marad utánuk szép emlék, de annál több keserűség, kiábrándultság…

Hát egy ilyen felnőtt mese egyesek részéről a szülőföldön való megmaradás, a nemzeti identitás megőrzése, a közösségért való munka, stb. hirdetése, miközben bármelyik pillanatban aprópénzért eladnak kilóra mindannyiunkat bárkinek.

Mintha ilyen “egyesek” közül valóvá vált volna a maszol.ro hírportál is, az elmúlt hetek néhány cikkét, hirdetését nézve.

Az ember azt várná, szerintem okkal, hogy egy ilyen ismert és elismert romániai magyar hírportál némi felelősséget érezzen az előbb említett fogalmakat tekintve.

Aztán rájön, hogy egyik percről a másikra leszarták ezeket.

Csak egy kis pénz kell.

És minden eladó.

Olcsón.

Mert lehet, hogy szó szerint jó hír a Maszol-nak, ha a jövőt magyar nyelven írják, csak éppen az ők értelmezésükben nem Erdélyben, nem Székelyföldön.

Hanem Budaörsön, Budapesten, Székesfehérváron, meg a fene tudja, még mit tálalnak, csak húzzunk el innen a sunyiba, főleg a fiatalok. Miért ne, sokkal könnyebb egy-egy gazdasági cikként tálalt rejtett mondanivalóval, mézes madzaggal hozzájárulni falvaink, városaink elnéptelenedéséhez, mint azért dolgozni, hogy itt is lehessen megélni, jövőt tervezni, nem?

Ha már amúgy is munkaerőhiány van, tartós külföldi munkavállalás és elvándorlás, miért ne keressenek ezen valamit?

Ismerjük a tücsök és a hangya modern változatát?

Amikor az egyik zenél, a másik dolgozik, majd a végén megdöglik mind a kettő?

Hát ezt a politikát követi, ezt a jövőt predesztinálja nekünk is a Maszol egy kis magyarországi apróért a zsebükben – mi itt sokan Erdélyben csak dolgozzunk a közösségért, ők köszönik szépen, pénzt keresnek inkább.

És közben valószínűleg tudják jól, hiszen okos és képzett emberek dolgoznak ott is, hogy így nem lehet, vagy sokkal de sokkal nehezebb eredményt elérni annak, aki komolyan tenne erőfeszítéseket például a helyi gazdaság-, a család szerepének- vagy akár a nemzeti identitástudat és jogaink megerősítésének, bővítésének érdekében.

A helyzet ugyanis több, mint aggasztó, ezen már nemigen lehet vitatkozni – csak éppen bele kellene nézni a tükörbe (példaként lásd az előző cikkemet), amiben viszont akkor nemcsak a jelen helyzetet látnák, hanem szembesülnének a felelősségükkel is azok, akik munkájukkal vagy hivatásukkal befolyásolják a közösség életét, igaz?

… és esetleg válaszolni kellene arra, hogy “és te mihez járultál hozzá, mit tettél”?

(és így válik érthetővé, miért nem éri el az ingerküszöbét az ilyen portáloknak az SZMVSZ nyári felmérése)